Érzelmi intelligencia fejlesztő tréning

Érzelmi intelligencia fejlesztő tréning

Tudatosabb kommunikáció. Jobb együttműködés. Kevesebb felesleges konfliktus.

A kétnapos Érzelmi intelligencia fejlesztő tréning abban segíti a résztvevőket, hogy tudatosabban ismerjék fel és kezeljék saját érzelmi reakcióikat, jobban értsék mások működését, és eredményesebben kommunikáljanak nehéz munkahelyi helyzetekben.

A program erősen gyakorlatorientált: a résztvevők nemcsak megismerik az érzelmi intelligencia legfontosabb modelljeit, hanem saját munkahelyi helyzeteiken, páros és csoportos gyakorlatokon, szituációkon és önreflexiós feladatokon keresztül azonnal ki is próbálják azokat.

Időtartam: 2 nap, 2 × 8 óra
Javasolt csoportlétszám: 8–16 fő
Forma: személyes vagy élő online tréning
Célcsoport: munkatársak, szakértők, vezetők és vezetői csoportok
Helyszín: a megrendelő telephelyén vagy egyeztetett tréninghelyszínen, online
A tréning ára: 480.000 Ft/csoport


Miért fontos az érzelmi intelligencia a munkahelyen?

Egy konfliktusban gyakran nem az a legnagyobb probléma, ami történt, hanem az, ahogyan értelmezzük és reagálunk rá.

Egy kritikus mondatból pillanatok alatt lehet védekezés. Egy félreértésből személyes sértettség. Egy el nem mondott igényből hetekig tartó feszültség. Egy rosszul megfogalmazott visszajelzésből pedig olyan konfliktus, amely már nem is az eredeti problémáról szól.

Az érzelmi intelligencia segít abban, hogy az automatikus reakciók helyett egyre gyakrabban tudatos válaszokat adjunk.

Az érzelmileg intelligens működés nem azt jelenti, hogy nincsenek konfliktusaink, nem leszünk dühösek, csalódottak vagy feszültek.

Azt jelenti, hogy egyre hamarabb felismerjük, mi történik bennünk, megértjük ennek jelentését, és egyre tudatosabban döntünk arról, mit kezdünk vele.

Ez hatással van arra, hogyan kommunikálunk, hogyan működünk együtt másokkal, hogyan kezeljük a konfliktusokat és hogyan teljesítünk nyomás alatt.


Mire lesznek képesek a résztvevők az érzelmi intelligencia tréning után?

A kétnapos Érzelmi intelligencia fejlesztő tréning célja nem pusztán az érzelmi intelligenciával kapcsolatos ismeretek átadása.

Olyan, a mindennapi munkában használható készségeket fejlesztünk, amelyek közvetlenül hatással lehetnek az együttműködésre, a kommunikációra és a konfliktuskezelésre.

A résztvevők megtanulják:

  • pontosabban felismerni és megnevezni saját érzelmeiket;

  • felismerni saját érzelmi triggereiket és automatikus reakcióikat;

  • elkülöníteni a tényeket saját értelmezéseiktől;

  • észrevenni a stressz és az érzelmi aktiváció testi és viselkedéses jeleit;

  • tudatosabban szabályozni reakcióikat feszült helyzetekben;

  • jobban megérteni mások érzelmeit és nézőpontját;

  • empatikusan hallgatni anélkül, hogy azonnal tanácsot adnának vagy problémát oldanának;

  • asszertíven képviselni saját igényeiket és határaikat;

  • nemet mondani felesleges bűntudat vagy agresszió nélkül;

  • konstruktívabban adni és fogadni visszajelzést;

  • felismerni a konfliktusok eszkalációját;

  • tudatosabban kezelni nehéz munkahelyi beszélgetéseket;

  • reflektálni saját működésükre és tanulni korábbi helyzetekből.


Hogyan működik az Érzelmi intelligencia fejlesztő tréning?

Ez nem kétnapos előadás az érzelmi intelligenciáról.

A tréning során rövid, érthető elméleti blokkokat folyamatosan önreflexiós, páros és csoportos gyakorlatok, szituációs feladatok, esetfeldolgozások és interaktív feladatok követnek.

A résztvevők saját működésükön keresztül tapasztalják meg a tanultakat.

A tréningen többek között használunk:

EQ-önértékelő teszteket, érzelemkereket, trigger-térképet, testtérképet, interaktív feladatokat, páros kommunikációs gyakorlatokat, munkahelyi konfliktusszituációkat, asszertivitási gyakorlatokat, perspektívaváltást és önreflexiós feladatokat.

A tréning végén minden résztvevő saját fejlesztési célt is megfogalmaz.

A program biztonságos keretet teremt a gyakorláshoz, miközben a feladatok szándékosan valós, életszerű munkahelyi helyzetekből indulnak ki.


Mit fogunk tanulni a kétnapos érzelmi intelligencia fejlesztő tréningen?

1. Érzelmi intelligencia – mit jelent valójában az EQ?

A tréning elején közös alapot teremtünk az érzelmi intelligencia megértéséhez.

Megvizsgáljuk, hogyan kapcsolódnak össze az érzelmek, a gondolatok és a viselkedés, valamint hogyan befolyásolja érzelmi állapotunk a döntéseinket, kommunikációnkat és kapcsolatainkat.

Témák:

  • az érzelmi intelligencia fogalma;

  • az EQ legfontosabb modelljei;

  • Daniel Goleman érzelmi intelligencia modellje;

  • önismeret, önszabályozás, motiváció, empátia és társas készségek;

  • az érzelmek szerepe a munkahelyi működésben;

  • érzelmi intelligencia és teljesítmény;

  • az EQ fejleszthetősége.

Saját EQ-profil

A résztvevők önértékelő teszt segítségével feltérképezik saját EQ-kompetenciáikat, és kijelölik azokat a területeket, amelyekkel a tréning során különösen szeretnének dolgozni.


2. Érzelmi önismeret – mi történik bennem?

Az érzelmi intelligencia alapja, hogy képesek legyünk felismerni saját belső állapotainkat.

Sokszor azonban csak annyit tudunk megfogalmazni:

„Ideges vagyok.”

„Rosszul esett.”

„Felbosszantott.”

Minél pontosabban felismerjük és megnevezzük érzelmeinket, annál több lehetőségünk van tudatosan reagálni rájuk.

Témák:

  • alapérzelmek és összetett érzelmek;

  • érzelmi szókincs fejlesztése;

  • az érzelmek funkciói;

  • érzelem és gondolat megkülönböztetése;

  • testi érzetek és érzelmek kapcsolata;

  • érzelmi szükségletek felismerése.

Érzelemkerék

A résztvevők megtanulják pontosabban azonosítani és megnevezni saját érzelmi állapotaikat.

Érzelmi testtérkép

Hol jelenik meg bennem a stressz, a düh, a félelem vagy a bizonytalanság?

A gyakorlat segít felismerni azokat a korai testi jelzéseket, amelyek még azelőtt figyelmeztetnek az érzelmi aktivációra, hogy elveszítenénk a tudatos kontrollt.


3. Triggerek – miért pont EZ idegesít ennyire?

Nem mindenkit ugyanaz billent ki.

Valakit a kritika. Másokat az igazságtalanság, a tiszteletlenség, a kontrollvesztés, a bizonytalanság, a késés vagy az, ha figyelmen kívül hagyják.

A tréning során megvizsgáljuk saját érzelmi triggereinket.

HELYZET → ÉRTELMEZÉS → ÉRZELEM → KÉSZTETÉS → REAKCIÓ → KÖVETKEZMÉNY

A résztvevők megtapasztalják, hogy ugyanaz a helyzet különböző emberekben teljesen eltérő érzelmi reakciót válthat ki.

Trigger-térkép

Egy valós munkahelyi helyzet alapján végigkövetjük:

Mi történt?

Mit gondoltam róla?

Mit éreztem?

Mit jelzett a testem?

Mi volt az első késztetésem?

Mit tettem?

Mi lett ennek a következménye?

És hol lett volna lehetőségem másként reagálni?


4. Érzelemszabályozás – a reakció és a válasz közötti különbség

Az érzelmi intelligencia nem azt jelenti, hogy elnyomjuk az érzéseinket.

Az érzelemszabályozás azt jelenti, hogy képesek vagyunk érzékelni az érzelmet anélkül, hogy automatikusan annak megfelelően cselekednénk.

Témák:

  • impulzus, elnyomás és szabályozás különbsége;

  • érzelmi aktiváció felismerése;

  • automatikus reakciók;

  • fight – flight – freeze – fawn stresszreakciók;

  • a tudatos szünet szerepe;

  • érzelemszabályozási technikák;

  • STOP-technika.

Trigger → STOP → válasz

A résztvevők provokatív munkahelyi mondatokkal dolgoznak, és megtapasztalják a különbséget az első automatikus reakció és a tudatosan választott válasz között.


5. Stressz és érzelmi terhelés a munkahelyen

Magas érzelmi aktiváció mellett megváltozik a gondolkodásunk és a kommunikációnk.

A tréningen megtanuljuk felismerni saját stresszmintáinkat és azokat a pontokat, amikor már érdemes megállni, mielőtt egy helyzet eszkalálódik.

Témák:

  • stresszreakciók felismerése;

  • érzelmi „hőmérő”;

  • testi figyelmeztető jelek;

  • egyéni stresszmintázatok;

  • gyors önszabályozási technikák;

  • visszatérés a konstruktív kommunikációhoz.


6. Empátia – megérteni nem ugyanaz, mint egyetérteni

Az empátia az egyik legfontosabb munkahelyi kapcsolati készség, ugyanakkor gyakran félreértjük.

Empatikusnak lenni nem azt jelenti, hogy mindig igazat adunk a másiknak.

Nem azt jelenti, hogy megoldjuk a problémáját.

És nem jelenti azt sem, hogy feladjuk saját határainkat.

Témák:

  • kognitív és érzelmi empátia;

  • perspektívaváltás;

  • szociális érzékenység;

  • empatikus hallgatás;

  • empátia konfliktusban;

  • empátia és határok;

  • empátia kontra megmentő működés.

Empátiaprofil

A résztvevők feltérképezik saját empatikus működésüket öt területen:

érzelmi érzékenység – perspektívaváltás – empatikus hallgatás – empátia konfliktusban – empátia és határok.


7. Aktív hallgatás – amikor nem megoldani akarjuk a másikat

Sok beszélgetésben valójában nem hallgatjuk a másikat.

Miközben beszél, már a válaszunkat tervezzük, saját történetet keresünk, tanácsot fogalmazunk vagy megoldást gyártunk.

Az aktív hallgatás során megtanulunk valóban jelen lenni a másik ember számára.

Gyakoroljuk:

  • a figyelmet;

  • a parafrázist;

  • az érzelmek visszatükrözését;

  • a nyitott kérdéseket;

  • a pontosítást;

  • a tanácsadás és meghallgatás megkülönböztetését.


8. Asszertív kommunikáció – én is fontos vagyok, te is fontos vagy

Az asszertivitás nem agresszivitás és nem is konfliktuskerülés.

Az asszertív kommunikáció során úgy képviseljük saját álláspontunkat, érdekeinket és határainkat, hogy közben a másik ember méltóságát is tiszteletben tartjuk.

Témák:

  • passzív, agresszív, passzív-agresszív és asszertív működés;

  • tény és minősítés különbsége;

  • érzések és szükségletek kommunikációja;

  • konkrét kérés megfogalmazása;

  • határhúzás;

  • nemet mondás;

  • kritika adása és fogadása;

  • manipuláció és bűntudatkeltés kezelése.

Mondj nemet – és én nem fogadom el!

Az egyik résztvevő feladata asszertíven nemet mondani, a másiké pedig, hogy különböző kommunikációs eszközökkel megpróbálja megváltoztatni a döntését.

A gyakorlat során láthatóvá válik, hogy az asszertivitás egyik legnagyobb akadálya sokszor nem az, hogy nem tudjuk, mit kellene mondani, hanem az, hogy nehéz elviselnünk a másik csalódottságát, dühét vagy rosszallását.


9. Konfliktuskezelés érzelmi intelligenciával

A konfliktus önmagában nem feltétlenül probléma.

A kérdés az, hogyan kezeljük.

A résztvevők megismerik, hogyan alakulhat át egy szakmai nézeteltérés személyes konfliktussá, és milyen pontokon lehet megszakítani az eszkalációt.

Témák:

  • konfliktus és érzelmi aktiváció;

  • konfliktuseszkaláció;

  • tény és értelmezés szétválasztása;

  • pozíciók, érdekek és szükségletek;

  • nehéz beszélgetések;

  • kritika és visszajelzés;

  • érzelmi határok;

  • konstruktív megoldáskeresés.

Konfliktuslabor

A résztvevők életszerű munkahelyi konfliktushelyzeteket dolgoznak fel szerepjátékban.

A cél nem egy „tankönyvi” párbeszéd létrehozása, hanem annak megtapasztalása, hogyan tudunk asszertívek és érzelmileg tudatosak maradni akkor is, amikor a másik fél nem együttműködően kommunikál.


10. Munkahelyi mediáció – amikor két másik ember között van konfliktus

A tréning magasabb szintjén azt is megvizsgáljuk, hogyan segíthetünk konstruktívan két munkatárs konfliktusában.

A mediátor nem bíró, és nem ő dönti el, kinek van igaza.

Feladata olyan kommunikációs folyamat létrehozása, amelyben a felek jobban megértik egymás nézőpontját, felismerik a pozíciók mögötti érdekeket, és lehetőség szerint saját megoldást alakítanak ki.

Témák:

  • a munkahelyi mediáció alapjai;

  • mediátori szerep;

  • pozíció és érdek;

  • átkeretezés;

  • nyitott kérdések;

  • közös pontok feltárása;

  • megállapodás kialakítása;

  • a mediáció határai.

Munkahelyi mediációs gyakorlat

Háromfős csoportokban egy konfliktus két résztvevője és egy mediátor dolgozik együtt egy valószerű munkahelyi helyzet megoldásán.


11. Önreflexió – hogyan tanulunk saját működésünkből?

Az érzelmi intelligencia fejlődése nem ér véget a tréninggel.

Az egyik legfontosabb készség annak felismerése, hogy egy helyzet után képesek vagyunk-e kíváncsian visszanézni saját működésünkre.

Nem azt kérdezzük:

„Miért vagyok ilyen?”

hanem:

„Mi történt bennem?”

A résztvevők egy egyszerű reflexiós modellen keresztül vizsgálják saját működésüket:

Mi történt?
Mit éreztem?
Mit gondoltam?
Mit tettem?
Mi lett a következmény?
Hol választhattam volna mást?
Mit szeretnék legközelebb másként csinálni?


12. Személyes EQ-fejlesztési terv

A tréning végén minden résztvevő elkészíti saját rövid fejlesztési tervét.

Nem általános célokat keresünk, mint:

„Empatikusabb leszek.”

„Jobban kezelem a konfliktusokat.”

Hanem konkrét viselkedéses vállalásokat.

Például:

„Amikor kritikát kapok, nem kezdek azonnal magyarázkodni, hanem először legalább egy pontosító kérdést teszek fel.”

vagy:

„Ha olyan feladatot kérnek tőlem, amely nem fér bele a kapacitásomba, nem mondok automatikusan igent. Először tisztázom a prioritásokat.”

A cél, hogy a tréningen megszerzett felismerésekből a munkahelyen is megfigyelhető viselkedésváltozás induljon el.


Kinek ajánljuk az Érzelmi intelligencia fejlesztő tréninget?

A tréninget olyan szervezetek, vezetők és munkatársi csoportok számára ajánljuk, ahol fontos:

  • az együttműködés javítása;

  • a nyíltabb és konstruktívabb kommunikáció;

  • a vezetői készségek fejlesztése;

  • a konfliktusok tudatosabb kezelése;

  • a visszajelzési kultúra fejlesztése;

  • a stresszes helyzetek jobb kezelése;

  • a munkatársak önismeretének növelése;

  • a pszichológiai biztonságot támogató kommunikáció;

  • az asszertív és felelősségteljes működés erősítése.

A program vezetői csapatok, szakértői csoportok és vegyes munkatársi csoportok számára egyaránt testre szabható.


Nem „dobozos” tréning

Minden szervezet más.

Ezért a tréning előtt egyeztetjük a megrendelővel a szervezeti helyzetet, a résztvevők összetételét és a fejlesztési célokat.

Más hangsúlyt kaphat a program egy vezetői csapatnál, egy ügyfelekkel dolgozó csoportnál vagy egy olyan szervezetnél, ahol az együttműködés és konfliktuskezelés fejlesztése az elsődleges cél.

A kétnapos alapstruktúra megtartása mellett a példákat, gyakorlatokat és feldolgozott helyzeteket a résztvevők munkakörnyezetéhez igazítjuk.


Kitől fogtok tanulni?

Roszler Géza

Több mint 20 éve dolgozom az oktatás, a felnőttképzés és a fejlesztés területén.

Pályám során oktatóként, trénerként és vezetőként egyaránt megtapasztaltam, hogy a szervezetek működését nem pusztán folyamatok és szakmai kompetenciák határozzák meg. Legalább ilyen fontos az, hogyan kommunikálnak egymással az emberek, hogyan kezelik a feszültségeket, mennyire képesek együttműködni és mit kezdenek a konfliktusaikkal.

14 éven keresztül vezettem felnőttképzési intézményt, így a fejlesztési folyamatokat nemcsak trénerként, hanem vezetői oldalról is ismerem.

Trénerként elsősorban az érzelmi intelligencia, asszertív kommunikáció, konfliktuskezelés, mediáció, önismeret és emberi együttműködés területén dolgozom.

Pedagógusok és szakmai közösségek számára asszertív kommunikációs, mediációs, konfliktuskezelési és bullying témájú fejlesztéseket tartottam, emellett jelenleg pszichológiai tanulmányokat folytatok.

Trénerként abban hiszek, hogy egy képzés akkor ér valamit, ha nemcsak érdekes volt a résztvevők számára, hanem hétfő reggel máshogy csinálnak valamit, mint előtte.

Ezért az általam vezetett tréningeken az elméleti háttér mellett nagy hangsúlyt kapnak a valós helyzetek, a gyakorlás, az önreflexió és a saját működés megértése.


Kérjen személyre szabott ajánlatot!

Az Érzelmi intelligencia fejlesztő tréning két intenzív, interaktív napot biztosít arra, hogy a résztvevők jobban megértsék saját működésüket, tudatosabban kezeljék érzelmi reakcióikat, és hatékonyabban kommunikáljanak egymással.

A tréning tartalmát a szervezet igényeihez és a résztvevők munkakörnyezetéhez igazítjuk.

Szeretné, hogy munkatársai ne csak reagáljanak a nehéz helyzetekre, hanem tudatosabban kezeljék azokat?

Ha egyéni igénye van, kérem kérjen személyre szabott ajánlatot az Érzelmi intelligencia fejlesztő tréningre!

Kitől fogsz tanulni?

ROSZLER GÉZA

Több mint 20 éve dolgozom az oktatás, a felnőttképzés és a fejlesztés területén. Pályám során oktatóként, trénerként és vezetőként egyaránt megtapasztaltam, hogy a valódi fejlődéshez nemcsak tudásra, hanem önismeretre, jó kommunikációra és működő emberi kapcsolatokra is szükség van.

14 éven keresztül vezettem felnőttképzési intézményt, így a képzések tervezését és megvalósítását nemcsak oktatói, hanem szervezési és vezetői oldalról is jól ismerem. Tapasztalatom kiterjed képzési programok fejlesztésére, oktatók és résztvevők koordinálására, valamint képzések operatív működtetésére.

Trénerként elsősorban az érzelmi intelligencia, az asszertív kommunikáció, a konfliktuskezelés, a mediáció, az önismeret és a bullying kezelése területén dolgozom. Pedagógusok számára országos szervezet keretében tartottam több hónapon át asszertív kommunikációs, mediációs, konfliktuskezelési és bullying témájú fejlesztéseket.

Jelenleg pszichológiai tanulmányokat folytatok. Szakmai gyakorlatomat pedagógiai szakszolgálatnál végeztem, ami tovább erősítette azt a szemléletemet, hogy a fejlesztés középpontjában mindig az ember és annak egyéni működése áll.

Olyan képzések és fejlesztési folyamatok létrehozásában hiszek, amelyek nem pusztán ismeretet adnak át, hanem valódi, a mindennapokban alkalmazható változást indítanak el.

Főbb területeim:
• képzés- és programfejlesztés
• felnőttképzés és oktatásszervezés
• tréning és facilitáció
• érzelmi intelligencia (EQ)
• asszertív kommunikáció
• konfliktuskezelés és mediáció
• önismereti és készségfejlesztés
• pedagógusok és szakmai közösségek fejlesztése

Kitől fogsz tanulni?

SZENTGYÖRGYI EDIT

Amikor be kell mutatkoznom, akkor azt szoktam mondani, hogy pár- és családterapeuta vagyok. Azt hiszem azért, mert ez a képzés tette rám a legnagyobb hatást és ez indított el a segítői pályán. Később, ahogy egyre több képzést végeztem el, ez a kép árnyalódott. Ma azt mondom, hogy érzelmi fókuszú, rendszerszemléletű terapeuta vagyok és lassan 2 évtizede dolgozom ezen a területen. Leginkább arra helyezem a hangsúlyt, hogy a hozzám fordulók megtanulják a reflektív működét és kapcsolódni tudjanak az érzéseikhez, szükségleteikhez. A tanulási folyamat által azonban megtapasztalják, hogy másokhoz is jobban tudnak kapcsolódni és jobban tudják értelmezni a mozgatórugóikat. Nyitottabbak, szemlélődőbbek, és tudatosabbak lesznek. Mindehhez tanultam mentálhigiénét, mentalizációt, sématerápiát, érzelmi fókuszú terápiát, brainspottingot, mediációt, de van diplomám szupervizióból és coachingból is. Alig várom, hogy a tudásom és rendszerben való gondolkodásom átadhassam másoknak is.

Jelentkezés a(z) Érzelmi intelligencia fejlesztő tréning kurzusra

További kérdéseidre munkatársaink szívesen válaszolnak!
Ügyfélszolgálat: H-CS: 9:00-16:00, P: 9:00-15:00 között. Tel: 06 70 300 77 88

SZÁMLÁZÁSI ADATOK